HR 2026 – kevesebb mozgástér, nagyobb elvárások?
Digitalizáció és adatvezérelt működés
2. asztal
Kutatási eredmények dióhéjban
Olvassa fel valaki tőletek az alábbi felvezetőt!
A digitalizáció és adatvezérelt működés kapcsán akkor tudunk igazán „számokkal” beszélni, ha három dolgot nézünk egyszerre:
- Van-e a mindennapokban használt digitális HR-alap (például önkiszolgáló felületek, HR-informatikai rendszer),
- Készül-e belőle vezetői döntéstámogatás (HR-analitika, riportolás),
- Megjelenik-e automatizálás (például szabályalapú, „algoritmus-alapú” folyamatok).
Magyar kép (Cranet, 2021 – 310 körüli szervezet mintája): A hazai valóságban a digitális elemek egy része még nem alapfunkció:
- Dolgozói önkiszolgáló rendszer: 56% nem használja
- Humánerőforrás-elemzés: 56% nem használja
- Humánerőforrás-informatikai rendszer / elektronikus humánerőforrás: 53% nem használja
- Algoritmus-alapú folyamatok (automatizálás): 74% nem használja
A méret számít, de nem old meg mindent: 1000 fő felett már láthatóan jobb a helyzet az alapoknál (például a dolgozói önkiszolgálás és a HR-informatikai rendszer „nem használata” alacsonyabb), viszont az automatizálás és az analitika még itt sem „magától értetődő”.
Nemzetközi tükör (Cranet nemzetközi összesítés, 2021–2022): A digitális HR-gyakorlatokat egy 0–3 skálán mérték (0 = egyáltalán nem, 3 = nagyon nagy mértékben). A meglepő üzenet:
- az EU-15 átlaga több digitális elemben is kifejezetten visszafogott (vezetői és dolgozói önkiszolgálás, HR-analitika jellemzően 1 alatt),
- miközben az algoritmus-alapú megoldások minden régióban alacsonyak.
2026-os összkép: nálunk a kihívás sokszor az, hogy a digitalizáció „projekt”, nem pedig működési rendszer. A következő ugrás nem az, hogy „legyen még egy felület”, hanem hogy legyen kevés, de értelmes adat, tiszta adatgazda, és olyan vezetői ritmus, ahol a számok tényleg döntéseket javítanak.
Nálatok miért fontos a digitalizáció és az adatvezérelt működés?
Bemutatkozó kör:
- Mutatkozzatok be egymásnak (név, pozíció, szervezet)
- mondjatok 1–2 mondatot arról, hogy nálatok hol fáj most a legjobban a „digitális hiány” (idő, pontosság, átfutás, átláthatóság, vezetői döntések),
és azt is: mi lenne a legnagyobb nyereség 2026-ra, ha egy dolgot rendbe tehetnétek (például adatminőség, riportolás, önkiszolgálás, automatizálás).
Rögzítsétek flipchartra a legfontosabb okokat!
Miért működik / miért nem működik? (mi akad el a valóságban?)
- Egyéni megélések: Írjátok fel a legfeljebb 3 okot, amiért nálatok az adatvezérelt működés nem halad (vagy ha halad, miért halad). Példák: adatminőség / adatgazda hiánya / több rendszer, de nincs összekötve / vezetői igény hiánya („nem kérik”) / kapacitás és kompetencia (ki értelmezi?) / informatikai függés, beszerzés, költség,
- Hogyan lehet a digitalizációt nem csak rendszerként használni, hanem arra, hogy a szervezetben jobb döntések szülessenek? Milyen példákat tudtok erre mondani?
- Közös megállapítások:
- Melyek voltak a legjellemzőbb digitalizált vagy digitalizálni kívánt HR területek?
- Mi volt a 3 fő megállapítás arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet a digitalizációt a jobb döntéshozatal szolgálatába állítani?
Az eredményeket írjátok fel a flipchart papírra is!
Mit tehetünk, hogy a HR digitalizációját az üzleti működés szolgálatába állítsuk?
- Beszéljétek meg, hogy mit tehettek azért, hogy a HR digitalizációját elősegítsétek úgy, hogy az az üzleti működést támogassa!
- Milyen jó gyakorlatokat láttatok erre?
