HR 2026 – kevesebb mozgástér, nagyobb elvárások?

Digitalizáció és adatvezérelt működés

2. asztal

Kutatási eredmények dióhéjban

Olvassa fel valaki tőletek az alábbi felvezetőt!

A digitalizáció és adatvezérelt működés kapcsán akkor tudunk igazán „számokkal” beszélni, ha három dolgot nézünk egyszerre:

  • Van-e a mindennapokban használt digitális HR-alap (például önkiszolgáló felületek, HR-informatikai rendszer),
  • Készül-e belőle vezetői döntéstámogatás (HR-analitika, riportolás),
  • Megjelenik-e automatizálás (például szabályalapú, „algoritmus-alapú” folyamatok).

Magyar kép (Cranet, 2021 – 310 körüli szervezet mintája): A hazai valóságban a digitális elemek egy része még nem alapfunkció:

  • Dolgozói önkiszolgáló rendszer: 56% nem használja
  • Humánerőforrás-elemzés: 56% nem használja
  • Humánerőforrás-informatikai rendszer / elektronikus humánerőforrás: 53% nem használja
  • Algoritmus-alapú folyamatok (automatizálás): 74% nem használja

A méret számít, de nem old meg mindent: 1000 fő felett már láthatóan jobb a helyzet az alapoknál (például a dolgozói önkiszolgálás és a HR-informatikai rendszer „nem használata” alacsonyabb), viszont az automatizálás és az analitika még itt sem „magától értetődő”.

Nemzetközi tükör (Cranet nemzetközi összesítés, 2021–2022): A digitális HR-gyakorlatokat egy 0–3 skálán mérték (0 = egyáltalán nem, 3 = nagyon nagy mértékben). A meglepő üzenet: 

  • az EU-15 átlaga több digitális elemben is kifejezetten visszafogott (vezetői és dolgozói önkiszolgálás, HR-analitika jellemzően 1 alatt), 
  • miközben az algoritmus-alapú megoldások minden régióban alacsonyak. 

2026-os összkép: nálunk a kihívás sokszor az, hogy a digitalizáció „projekt”, nem pedig működési rendszer. A következő ugrás nem az, hogy „legyen még egy felület”, hanem hogy legyen kevés, de értelmes adat, tiszta adatgazda, és olyan vezetői ritmus, ahol a számok tényleg döntéseket javítanak.

Nálatok miért fontos a digitalizáció és az adatvezérelt működés?

Bemutatkozó kör:

  • Mutatkozzatok be egymásnak (név, pozíció, szervezet) 
  • mondjatok 1–2 mondatot arról, hogy nálatok hol fáj most a legjobban a „digitális hiány” (idő, pontosság, átfutás, átláthatóság, vezetői döntések),
    és azt is: mi lenne a legnagyobb nyereség 2026-ra, ha egy dolgot rendbe tehetnétek (például adatminőség, riportolás, önkiszolgálás, automatizálás).

Rögzítsétek flipchartra a legfontosabb okokat!

Miért működik / miért nem működik? (mi akad el a valóságban?)

  • Egyéni megélések: Írjátok fel a legfeljebb 3 okot, amiért nálatok az adatvezérelt működés nem halad (vagy ha halad, miért halad). Példák: adatminőség / adatgazda hiánya / több rendszer, de nincs összekötve / vezetői igény hiánya („nem kérik”) / kapacitás és kompetencia (ki értelmezi?) / informatikai függés, beszerzés, költség,
  • Hogyan lehet a digitalizációt nem csak rendszerként használni, hanem arra, hogy a szervezetben jobb döntések szülessenek? Milyen példákat tudtok erre mondani? 
  • Közös megállapítások: 
    • Melyek voltak a legjellemzőbb digitalizált vagy digitalizálni kívánt HR területek? 
    • Mi volt a 3 fő megállapítás arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet a digitalizációt a jobb döntéshozatal szolgálatába állítani? 

Az eredményeket írjátok fel a flipchart papírra is!

Mit tehetünk, hogy a HR digitalizációját az üzleti működés szolgálatába állítsuk?

  • Beszéljétek meg, hogy mit tehettek azért, hogy a HR digitalizációját elősegítsétek úgy, hogy az az üzleti működést támogassa! 
  • Milyen jó gyakorlatokat láttatok erre? 

Az eredményeket rögzítsétek a flipcharton is!